Calluna - Csarab.
Szerk. 2015.09.13. 10:23
A hangafélék (Ericaceae) családjába tartozó egyetlen fajból álló nemzetség. Észak - és Kelet- Európában őshonos, de megtalálható Marokkóban és az Azori-szigeteken is. Alacsony örökzöld cserje, kedvelt cserepes és kerti növény, mert nyár végétől ősz végéig nyílik, mikor már kevés a nyíló virág. Népszerűségének köszönhetően mára a kertészeti fajták száma több száz.
Calluna vulgaris
20-50 centiméter ritkán akár egy méter magasra is megnő. Szinte egész Európában elterjedt törpecserje. Természetes élőhelyén sovány, mészben szegény, nedves, lápos talajon, ritkás növényzetű vidékeken él, e tájak jellegzetes szőnyegszerűen elterülő növénye. Sűrűn elágazó szárának kis ágai felfele törnek. Levelei igen aprók, pikkelyszerűek, négy sorba szorosan egymáshoz simulva, párosan átellenesek, örökzöldek, télen gyakran barnásvörösre színeződnek. Virágjait hajtásainak végein füzérekben hozza. A virágok színét nem a 4 tagú sziromlevelek adják, hanem ugyancsak 4 tagú nálánál hosszabb csészelevelek. Természetes élőhelyén apró, rózsaszín, piros vagy fehér virágjainak tömege augusztus végétől novemberig virágszőnyegként borítják a vidéket. Virágai a több hónapos virágzási idő után fokozatosan halványulnak, vagy száradnak el, de előfordul, hogy a következő tavaszt is megérik. A termése 4 rekeszre osztott, kb. 1-2 mm-es gömbölyű, szőrös sokmagú tok.
Dísznövényként főleg virágzási periódusban forgalmazzák, kertben és erkélyen is ideális cserepes. Sok keresztezéssel különböző levelű és virágú új fajtát hoztak létre, ennek száma eléri az ötszázat. Télálló, évekig tartható napos vagy félárnyékos helyen. Mészmentes, savanyú talajt szeret, tartsuk talaját mindig enyhén nedvesen, lágy vízzel locsoljuk legjobb ezért az esővíz. Alakító metszést márciusban végezzünk rajta, bátran visszavághatjuk a fás részekig. Szaporítani a legyökeresedett vesszők leválasztásával, bujtással vagy félfás dugványozással, illetve magvetéssel lehet.
Régen sepréshez használták innét a tudományos név görög eredete, Skóciában a fehér csarab a szerencse jelképe, ezért gyakran kötik menyasszonyi csokrokba, ma Norvégia nemzeti virága.
|