Viola odorata – Illatos ibolya.

Az illatos ibolya Eur�p�ban, �zsi�ban �s n�lunk is �shonos, erd�kben, ligetekben gyakori l�gysz�r� �vel� n�v�ny. Az alacsony 5- 10 cm magas gy�kt�rzs�b�l ind�k fej�dnek, amelyek t�bbnyire a k�vetkez� �vben vir�gzanak. Nyeles, z�ld levelei t�b�l fejl�dnek, m�lyen sz�ves v�llb�l sz�les-toj�sdadok, sz�l�k csipk�s. M�rcius – �prilisban ny�lnak t�kocs�nyon egyes�vel, illatos, lil�sk�k vir�gai. Vannak r�zsasz�n� �s feh�r fajt�i, illetve teltvir�g�ak is.

Magr�l k�nnyen szaporodik, �rny�kos �de talaj� ter�leten. A kerti fajt�kat ind�jukr�l vagy t�oszt�ssal szapor�thatjuk.

Vir�gait kand�rozhatj�k s�tem�nyek d�sz�t�s�re, sal�t�kba teszik, sz�rp�t k�sz�tenek bel�le, de a bel�le kinyert ill�olaj az egyik legdr�g�bb a vil�gon. Vir�gj�n k�v�l leveleinek, gy�kt�rzs�nek hat�anyag��rt gy�gyn�v�nyk�nt tartj�k sz�mon.

Viola sororia – Amerikai ibolya, cs�kos ibolya

�szak –Amerika keleti r�sz�n �shonos l�gysz�r� �vel� n�v�ny, mely haz�nkban is t�bb helyen kivadult. Magass�ga 15 – 20 cm bokros t�v� gy�kt�rzsb�l n�nek ki sz�v alak� fogazott sz�l� levelei. Vir�gai a mi illatos iboly�nk�n�l nagyobb, de nem illatosak ezeket is gy�kt�rzsb�l hozza, a vad alak sz�ne �ltal�ban ibolyak�k �prilis –m�jusban ny�lnak. Kult�r�ban azonban a k�l�nleges sz�n� fajt�i ’Priceana’ halv�nyk�k alapon k�keslila erezet d�sz�ti, vagy a ’Freckles’ halv�nyk�k alapon lila p�tty�kkel fr�csk�lt terjedtek el. Vir�gai szint�n ehet�k.

Teljesen t�l�ll�, �rny�kos, f�l�rny�kos helyen ig�nytelen d�szn�v�ny, humuszban gazdag j� v�zelvezet�s� talajt szeret. K�zepes v�zig�ny� ny�ron forr� melegben, locsol�s hi�ny�ban a lev�lzete visszah�z�dhat a gy�kt�rzsbe.

Szapor�tani magvet�ssel vagy gy�kt�rzs�nek oszt�s�val lehet, de magr�l �nmag�t�l is gyorsan terjed, ak�r m�sn�v�nyek k�r�ra.

Eredeti term�hely�n m�r az indi�nok gy�gyn�v�nyk�nt ismert�k.

Viola tricolor – Vad�rv�cska, h�romsz�n� �rv�cska.

Eur�zsia m�rs�kelt �vi ter�letein, haz�nkban is �shonos k�t�ves vagy r�vid�let� �vel� l�gysz�r� n�v�ny. Kiss� el�gaz� sz�r�val 30 - 40 cm magasra n� meg. Levelei l�ndzsa alak�ak vagy hegyes toj�sdadok csipk�s sz�l�ek. �prilist�l eg�szen augusztusig ny�lnak.  Lev�lh�naljb�l hossz� kocs�nyon fejl�dnek vir�gai, szirmai k�t- vagy h�romsz�n�ek, s�rg�k, lil�k, feket�sek, k�kek vagy ibolyasz�n�ek. A nemes�tett kerti �rv�cska egyik �se.  Magr�l k�nnyen szaporodik, f�l�rny�kos helyet kedvel.

Gy�gyn�v�nykent tartj�k sz�mon.

Viola x wittrockiana – �rv�cska.

A Viola x wittrockiana hibrid kert�szeti fajt�k gy�jt� neve, f�leg a V. tricolor �s m�s els�sorban eur�pai viola faj keresztez�s�vel nemes�tett�k ki a 19. sz�zadt�l. A hibrid �rv�csk�k vir�gaik a nemes�t�s sor�n egyre nagyobbak �s sz�nesek lettek, ma m�r a kis vir�g� fajt�k is n�pszer�ek.  Az �rv�cska 25 -30 cm �tm�r�j� �s magas k�tny�ri n�v�ny. Levelei s�t�tz�ldek, csipk�s sz�l�ek, de k�l�nb�z�ek, az als�k toj�sdadok kiss� sz�v alak�ak, a fels�k ny�ltabbak, l�ndzsa alak�ak. Vir�gz�si idej�k hossz� gyakorlatilag a szeptembert�l, a tavaszi id�szakon �t, s�t enyhe teleken is folyamatosan ny�lik, eg�szen a ny�ri be�ll� melegig, amikor fokozatosan felmagzik, �s a n�v�ny elpusztul. Vir�gaik m�rete fajt�t�l f�gg�en v�ltozik, az 5 sziromlev�l ak�r 8 cm �tm�r�j�ek lehetnek, gyakorlatilag minden sz�n�rnyalatban �s azok kombin�ci�j�ban, mint�zat�ban megtal�lhat�ak.

Legink�bb pal�ntak�nt kaphat�k szeptembert�l. T�pd�s talajba �ltess�k �ket, nagyon alkalmas s�rok, ablak- �s erk�lyl�d�k be�ltet�s�re, a kora tavasszal a m�g �res helyeket d�sz�thetik, am�g az egyny�riak (pet�nia, musk�tli) ki nem �ltethet�k. Magr�l szapor�thatjuk, j�lius v�g�n szabadba vetve rendszeres locsol�s mellett az �rny�kol�sr�l gondoskodjunk. Eredetileg a h�v�s, p�r�s f�l�rny�kos helyeket kedveli, de a m�r kifejl�d�tt mai hibridek a t�z� napot is j�l viselik.

Minden jog fenntartva!