A cs�sz�rf�kat K�n�ba m�r 3000 �ve termesztik �s haszn�lj�k, Eur�p�ba el�sz�r a francia kertekben jelent meg az 1800-as �vekben, a P. tomentosa mint parkfa. Az�ta is k�zkedvelt parkf�k, nagy �s t�gas helyre van sz�ks�g�k, gy�ny�r� szoliter n�v�nyek� fejl�dnek. Az USA-ban egyes �llamokban, mint rendk�v�l intenz�v fajt tartj�k sz�mon. N�veked�si gyorsas�g�nak �s kit�n� f�t��rt�k� faanyag�nak k�sz�nhet�en egyre felt�rekv�, mint energiatermel� n�v�ny, ez�rt �ltetv�nyekbe is �ltetik. F�ja kiv�l� kem�nys�ge �s k�nny�s�ge miatt hangszerk�sz�t�shez, b�torok alapanyag�nak, �p�letf�nak is alkalmas, ennek figyelembev�tel�vel t�bb, t�lnek ellen�ll� hibridet termesztenek �zemi jelleggel. 

Ig�nyeik: Kifejezetten meleg �s napf�nyig�nyes f�k, v�dett fekv�sbe, esetleg nagyobb bels� z�rtabb udvarokba vagy d�lies fekv�sbe �ltess�k. �tlagos t�pd�s, nem t�l sz�raz talajon �rzik j�l magukat.

Szapor�t�suk leggyakrabban magr�l t�rt�nik, de gy�k�rdugv�nyr�l is felnevelhet�k.

Paulownia tomentosa – cs�sz�rfa

Ez az egzotikus megjelen�s� fa eredetileg K�n�ban honos, de Jap�nb�l ker�lt az eur�pai kertekben. Gyorsan n� 10 -15 m magasra �s tereb�lyes, sz�tter�l� koron�t nevel, t�rzse sz�rke sima k�rg�. Levelei keresztben, �tellenesen �llnak a hajt�sokon, z�ldek, finoman sz�r�z�ttek, �ri�siak. Hossz�s�guk 12 – 30 cm, sz�less�g�k 15 – 25 cm, sz�v alak�ak, �p sz�l�ek. Fiatal n�v�ny hajt�sain el�rheti a lev�llemez a f�l m�ter �tm�r�t is. Fel�ll� bug�kban ny�lnak lil�sk�k gy�sz�szer� vir�gaik. Barna kb. 1 cm �tm�r�j�, g�mb�lyded �s molyhosan sz�r�s vir�gr�gyek m�r �sszel kifejl�dnek a f�n, �gy �ttelelve a k�vetkez� �v tavasz�n lombfakad�s el�tt, �prilis – m�jusban ny�lnak. �sszel kem�nyre sz�rad�, majd felny�l� tokterm�sei 3 – 4 cm hossz�ak, cs�csuk kihegyesed�, melyekb�l t�l v�g�n t�megesen rep�lnek ki apr�, k�rben sz�rnyas magvaik.

A Paulownia tomentosa a legjobban b�rja  K�z�p – Eur�pa �ghajlat�t, de n�lunk �gy is visszafagyhatnak friss hajt�si. Kem�ny teleken a vir�gbug�kban a bimb� kezdem�nyek fagyk�rt szenvedhetnek, ilyenkor ak�r a vir�gz�s is elmaradhat.

A magr�l kikelt Paulownia-t �rdemes az els� n�h�ny t�len v�deni a fagyokt�l, id�sebb korukban m�r b�tran dacolnak a t�llel. 

Tipp: Helykiv�laszt�sn�l vegy�k figyelembe, hogy er�s, vastag, m�lyre hat� h�sos gy�kerei k�zel �ltetve megemelhetik a j�rd�t, gyenge �p�letalapokat, deform�lhatja a f�ldalatti vezet�keket, csatorn�kat. 

Minden jog fenntartva!