Ig�nyeik: gum�i t�k�letes v�zelvezet�st k�v�nnak. �ltet�sn�l �de talajt, �s legjobban a sz�rt �rny�kot kedvelik. Gum�ikat �gy �ltess�k el, hogy cs�csa �ppen talajszintben vagy kicsivel felette legyen. Magvet�ssel szapor�that�k, legjobb, ha nem v�lasztjuk sz�t a telepeiket. Magok kel�s�n�l meglep�en a k�tszik� n�v�nyekkel ellent�tben egy sziklevelet hoz kett� helyett. Ez az �si eredetre utal.

Cyclamen coum – Kislevel� cikl�men.

Haz�ja D�lkelet- Eur�pa, a Kauk�zus, �s a K�zel- Kelet. Kora tavasszal ny�l� cikl�men. Alacsony mind�ssze 6-8 cm magas. Levelei �sszel fejl�dnek, kerekdedek, vese alak�ak, s�t�tz�ldek ez�st�s mint�val. Vir�gai illattalanok, r�zsasz�n�ek, t�l v�g�n m�rcius- �prilisban ny�lnak.

A t�li nedvess�gre �s er�s fagyokra �rz�keny, ez�rt lehet�leg takarjuk laz�n feny�gallyal, vagy �ltess�k laza �grendszer� cserj�k t�v�be.

Nyugalmi �llapotban v�s�roljunk gum�t.

Cyclamen hederifolium – Borosty�nlevel� cikl�men.

Az erdei cikl�men (C. purpurascens) mellett a legismertebb kertekben �ltettet faj �s egy�ttal a legig�nytelenebb is. �rdemes termeszteni, mert mind a hideget �s a ny�ri sz�razs�got, mind pedig a meszes talajainkat j�l elviseli. Sz�rmaz�sa D�l-Eur�p�t�l T�r�korsz�gig terjed.

Z�ld, d�szes levelei v�ltoz� m�ret�ek, legink�bb borosty�n level�re eml�keztetnek, sz�leik sima vagy f�r�szes, fon�kjuk lil�s. Vil�gos r�zsasz�n vir�gai a k�zep�k fel� s�t�tednek, k�s� ny�rt�l t�l elej�ig ny�lnak, gyakran m�g a levelek kihajt�sa el�tt.

Cyclamen persicum. – Perzsa cikl�men. Szobacikl�men.

A szobacikl�men keresztez�ssel l�trehozott hibrid. A termeszt�sben l�v� fajt�k kis�zsiai eredet� C. persicum-t�l sz�rmaznak. A XIX. sz�zad k�zep�n kezdtek Angli�ban majd Francia- �s N�metorsz�gban nemes�t�s�vel foglalkozni. El�sz�r a spont�n nagyvir�g� v�ltozatok t�ntek fel. A szobacikl�men �ltal�ban 15-30 cm magas �s ugyanilyen sz�les, kompakt megjelen�s� n�v�ny. A legt�bb hibrid �szt�l vir�gzik. Jellegzetes vir�gainak szirmai �p sz�l�ek, hull�mosak, fodrosak, a vir�g sz�ne feh�r, piros, r�zsasz�n, b�bor, lila vagy �ppen cirmos.

Kedveltek a t�rpe v�ltozatok is. A Cyclamen persicum �s hibridjei nem fagyt�r�k, ezek csak �vegh�zi, szobai tart�sra alkalmasak. A cserepes n�v�nyk�nt megv�s�rolt cikl�ment vil�gos, de ne t�z� napra tegy�k, ide�lis h�ig�nye a 16 – 18 fok. A legkritikusabb t�nyez�, amelybe a legt�bb szobai cikl�men t�nkre megy, az �nt�z�s. Alulr�l �rdemes �nt�zni, hogy a gum� k�r�l soha ne legyen t�lzottan nedves a talaj, illetve level�t ne �rje v�z, mivel �rz�keny a botr�tisz- �s a sz�rkepen�sz fert�z�sre. Gyakoris�ga t�bb t�nyez�t�l f�gg f�ldt�pust�l, h�m�rs�klett�l, n�v�nynagys�g�t�l, ha k�t �nt�z�s k�z�tt kiss� kisz�rad a f�ldje de m�g nem k�kadnak a levelei, vir�gai akkor ide�lis. Ilyenkor �ll�tsuk v�zbe a cserepet 1-2 �r�ig, azonban ne �lljon tart�san v�zbe a n�v�ny. T�poldatoz�sn�l az aj�nlott mennyis�g fel�t keverj�k a v�z�be. Az elsz�radt leveleket �s elhervadt vir�gokat t�b�l rendszeresen t�vol�tsuk el. Elvir�gz�s ut�n k�s� tavasszal, amikor a szobacikl�men levelei s�rgulni kezdenek sz�ntess�k meg az �nt�z�st. Ilyenkor, mint �l�hely�n a ny�ri sz�razs�g ellen v�dekezve beh�z�dik a talajba �s csak �sszel h�v�sebb, csapad�kosabb id�vel kezdenek hajtani. Mi is tartsuk ny�ron majdnem teljesen sz�razon, �s szeptemberben �t�ltetve kezdj�k �jra t�bbet locsolgatni.

Tipp: �s�t tekintve ez is erdei aljn�v�ny �gy ny�ron jobban �rezheti mag�t kert �rny�kosabb zug�ba ki�ltetve. �m csak fagyokig hagyhat� ott, h�v�sebb id�k be�llta el�tt a megtiszt�tott t�veket laza szerkezet� t�zeges f�ldbe cserepezz�k be. �ltet�sn�l �gyelj�nk arra, hogy a gum� fels� harmada a talaj f�l� ker�lj�n. A kint nyaraltatott cikl�men kar�csonyra �jra ny�lhat.

J� tan�cs cserepes n�v�ny megv�s�rl�s�hoz!

Csak friss, z�ld, kem�ny level� eg�szs�ges cikl�ment v�laszunk a ny�lott vir�gok mellett sok bimb� is legyen a n�v�nyen. A s�r� lev�lt�megnek k�sz�nhet�en nagyon k�nnyen rothadni kezd a levelek t�v�n�l a gum�, ha azt l�tjuk, hogy lomb alj�n van egy-k�t k�kadt, ny�lk�s nyel� lev�l vagy vir�gbimb�, ne vegy�k meg!

Cyclamen purpurascens – Erdei cikl�men.

A vadonn�v� p�ld�nyokat nem szabad �ttelep�teni a kertbe, mert szigor�an v�dett n�v�ny!

Sz�rm�z�sa D�lkelet-Franciaorsz�g, K�z�p-Eur�pa: Nyugati K�rp�tokig, Balk�n. Az egyetlen Magyarorsz�gon �shonos faj f�leg az Alpokalja erdeiben terem. Magass�ga 10 – 15 cm. �ttelel� t�leveleik nyelesek t�bbnyire sz�v vagy vese alak�ak, az �l�k �p vagy kiss� cikkcakkos, z�ld sz�n� ez�stsz�rke rajzolat�, a fon�kjuk lil�spiros. Ny�r v�g�n j�liusban – szeptemberben ny�lik kellemes illat�, jellegzetesen „cikl�mensz�n�” vir�gai. Sok magv� tok term�se kocs�nyra rug�szer�en megcsavarodik.

Ig�nye: A kertben a t�z� napsug�rz�st�l teljesen v�dett �rny�kos helyre �ltess�k. J� v�z�tereszt� �de talajt szeret. A gum�t csak olyan m�lyre �ltess�k, hogy v�kony 1-2 cm f�ldr�teg takarja. M�szker�l�.

Minden jog fenntartva!