Taxus baccata- K�z�ns�ges tiszafa

Magyarorsz�gon vadon el�fordulva v�dett faj.

A k�z�ns�ges tiszafa a leghosszabb �let� eur�pai n�v�nyfaj, de lass� n�veked�s�vel csak 10-20 m�ter magas, sz�les, k�pos koron�j� fa. T�rzse fel�ll�, gyakran a t�v�n�l vastag �gakra oszlik, csavarodott �s g�rcs�s. K�rge rozsdabarna, sz�rke foltokkal �s cs�kokkal tark�tott. Az id�sebb f�k k�rge cserepesedik, v�kony kerek vagy hossz�k�s cserepekben v�lik le, �s hosszanti rostos szalagokban foszladozik. Hajt�sai v�konyak, 2-3 �ves korig z�ldek, majd barnul�k, fel�let�k bar�zd�s. A fiatalabb hajt�sok v�gei lehajlanak. �r�kz�ld levelei egyszer�ek, lapos t� alak�ak, levelek v�lla keskenyed�, cs�csuk hegyes, f�s�szer�en �llnak a hajt�sokon. Vir�gz�sa m�rciusban t�rt�nik. Term�s p�ld�nya augusztus- szeptemberben az egyik v�g�n lyukas, piros sz�n� term�st nevel.

A tiszafa lombozata j�l t�ri a metsz�st, visszav�g�s ut�n k�nnyen meg�jul, ez�rt s�v�nynek �s egy�b form�ra ny�rt kerti bokornak igen alkalmas. Ny�r�s n�lk�l is dekorat�v n�v�nye lehet kerteknek, parkoknak. Ig�nytelen, k�nnyen nevelhet�, �rny�kt�r� d�szn�v�ny. Sz�mos kert�szeti fajt�t nemes�tettek. Az alap fajt magvet�ssel szapor�tj�k, a k�l�nb�z� fajt�k f�lf�s dugv�nyoz�ssal szapor�that�k.

Nagy kult�rt�rt�neti hagyom�nyokkal rendelkez� fa, mely m�r �vezredek �ta a hal�l �s az �jj�sz�let�s k�rforg�s�nak szimb�luma. �r�kz�ld, m�lt�s�gteljes, halhatatlan kor�nak t�n� f�j�t, a kereszt�nyek templomok mell� �s temet�kbe �ltett�k. 

Figyelmeztet�s! A mutat�s piros, �des �z�, h�sos magk�peny�n k�v�l a n�v�ny minden r�sze szervezetbe jutva igen m�rgez�! Gyerekes kertbe mell�zz�k!

Minden jog fenntartva!