Az erik�k – alig egy-k�t faj kiv�tel�vel - meszes talajt nem t�r�, fagy�rz�keny n�v�nyek. N�lunk ez�rt kerti, sziklakerti n�v�nyk�nt csak egy a meszes talajt �s f�leg a fagyot is j�l b�r� (Erica carnea) faj terjedt el. A kert�szeti termeszt�sben t�bb, d�san vir�gz� fajt cserepes vir�gnak nevelnek, ezek fagy�rz�kenyek �gy h�v�s, fagymentes vil�gos helyen kell �ket teleltetni, s talajukat nem szabad nagyon kisz�r�tani. A m�szmentes, savany� k�mhat�s� talajt ig�nyl�ket, es�v�zzel vagy m�s l�gy�tott (nem kl�ros csapv�zzel) �nt�zz�k. A nem megfelel� v�zt�l egy id� ut�n a talaj alkalmatlann� v�lik a k�nyes n�v�nyek sz�m�ra, s ez pusztul�sukhoz vezet. Szobai k�r�lm�nyek k�z�tt ezeket az ig�nyeket biztos�tani nagyon neh�z ez�rt a vir�gz� cserepes n�v�nyk�nt v�s�rolt erika elvir�gz�s ut�n nem marad meg hosszabb ideig.

Erica carnea. – Alpesi hanga vagy havasi hanga.

A m�szk�szikl�s Alpok a haz�ja ennek a nem ig�nyes, m�szt�r� �s a t�li id�szakot is k�nnyen �tv�szel� fajnak. F�nykedvel� n�v�ny, gyakran nagy telepekben n� az Alpesi erdei- �s t�rpefeny�k k�z�tt. A h�ssz�n� hanga �r�kz�ld, k�sz� n�veked�s�, gazdagon �gas 20-30 cm magas t�rpecserje. Feny�t�szer� kis lev�lk�i �r�kz�ldek, s�r�n rendszerint n�gyes �l�v�kben �llnak a v�kony hajt�sokon. A vir�gok b�kol�k, r�zsa-, h�ssz�n�ek vagy vil�gos k�rminpirosak, ritk�n feh�rek. Ny�l�si ideje febru�rt�l �prilis v�g�ig tart, ak�r m�r enyh�bb t�li napon ak�r a h� alatt vir�gozni kezd.

Sok kerti v�ltozata, fajt�ja van, nem csak vir�g�rnyalatokban t�rnek el, de egyes fajt�k vir�gz�si ideje is l�nyegesen k�l�nb�zhet. Pomp�juk jobban �rv�nyes�l, ha egy fajt�b�l t�bb n�v�nyt �ltet�nk egy csoportba. Elvir�gz�s ut�n is d�szei a sziklakertnek, mert feny�t�szer� lev�lk�ivel, d�s lombj�val t�rpefeny�re eml�keztet. Nem k�nyes n�v�ny �s a legfontosabb, hogy meszes talajon honos, �gy kertjeinkben j�l fejl�dik. A sz�razs�got szint�n el�g j�l t�ri, napos vagy csak f�l�rny�kos helyet biztos�tsunk sz�m�ra. Kedveli a p�r�sabb leveg�t, ez�rt meleg sz�raz id�j�r�sban �nt�zz�k talaj�t. A t�li hideg, h�takar� n�lk�li id�szakban, pedig laz�n �gakb�l, feny�gallyakb�l csak �gy r�t�ve k�sz�ts�nk takar�st, ezzel megakad�lyozzuk a kifagy�s�t.

Erica gracilis. - V�kony hanga

D�l-Afrik�b�l sz�rmaz� �r�kz�ld, 30 - 40 cm. magas t�rpecserje, n�lunk t�bbnyire egy�ves cserepes d�szn�v�ny. Levelei apr�k k�z�pz�ld sz�n�ek �sszel hozza apr� g�mb alak�, r�zsasz�n, feh�r vagy lil�s vir�g�t, melyek t�lre elsz�radva sok�ig kedves sz�raz harangk�nt az �gakon maradnak. A fajt �s kert�szeti v�ltozatait, mint cserepes n�v�nyt, k�s� �szt�l, mindenszentekt�l �ltal�ban t�l elej�ig, kar�csonyig vir�gos �llapotban ker�l kereskedelmi forgalomba. Mivel nem eur�pai faj �gy n�lunk az �szaki f�ltek�n nem fagyt�r�k, t�len fagymenetes helyre kell vinni, a legkedvez�bb 6 -8 C fok h�m�rs�klet�, vil�gos k�r�lm�nyek k�z�tti tart�s. Lak�sban vil�gos helyet ig�nyel, de t�z� nap ne �rje, csup�n sz�rt f�ny. H�v�s szob�ban tartva, tov�bb vir�gzik. F�ldje mindig legyen nyirkos, l�gy v�zzel �nt�zz�k, leveleit permetezz�k p�r�s�t�s c�lj�b�l. Vir�gz�s ut�n �ltal�ban nem tartj�k tov�bb, ha azonban megpr�b�ljuk, akkor tavasz k�zeledt�vel v�gjuk vissza a hajt�sok fels� harmad�t. �t�ltet�shez savany� t�zeges f�ldkever�ket haszn�ljunk, �prilist�l szabadban is nevelhetj�k, sz�rt f�nyben. Magvet�ssel �s dugv�nyoz�ssal szapor�that�k. Ny�r derek�n, vagy janu�rt�l m�rciusig 2 cm-es cs�cshajt�sokat t�zeges f�ldbe dugv�nyozzuk, egyenletes 16 C fokon gy�kereztess�k, �gy ny�ron �rny�kos helyet kell biztos�tania sz�mukra. H�zi k�r�lm�nyek k�z�tt nem �rdemes vele foglakozni, ink�bb k�sz n�v�nyeket szerezz�nk be.

Minden jog fenntartva!