�shaz�ja K�z�p- �s D�l-�zsia szubtr�pusi t�jain lehet. M�ra a gr�n�talma a vil�g melegebb kl�m�j� orsz�gaiban mindenhol megtal�lhat�.

Alakja �ltal�ban bokor vagy kisebb fa, csak ritk�n �rik el a 4-5 m�teres magass�got. Fiatal hajt�sa lil�spiros, majd k�s�bb megz�ld�l. R�vid nyel� levelei a hajt�sokon �tellenesen, s�r�n �llnak, t�len lehullanak. Vir�gai az �j hajt�sokon jelennek meg. A term� t�pusok vir�gja �tszirm�, de ismertek telt vir�g� v�ltozatok is. Ezek k�z�tt gyakori a sterillit�s, ritk�n fejlesztenek term�seket. A sok magv� b�gy�term�sek, az "alm�k" �sszel �rnek. A gy�m�lcs�n megmarad� cs�szelevelek jelegzetesen egy kis koron�ra eml�keztetnek. 

Ig�nye N�lunk is j�l termeszthet� szabadf�ldben, lehet�leg v�dett d�li fekv�sbe �ltess�k.