Sz�rmaz�sa K�z�p- �s D�l-Eur�pban, f�leg meszes talajon 2000 m�ter magass�gig fordul el�. A Dun�nt�l d�li r�sz�n, karsztbokorerd�kben �shonos, m�shol pedig kertekb�l k�nnyen kivadult.

Alakja. 5-7 m�ter magas cs�ng� �g� cserje vagy kisebb fa. Koron�ja szab�lytalan, sima k�rge sz�rk�sbarna. Ez�st�s sz�r� fiatal �gai kezdetben fel�ll�k, majd �vesen visszahajl�k. Hossz�nyel�, selymesen sz�r�s fon�k� levelei h�rmasan �sszetettek. Lev�lk�i vissz�stoj�dadok, ov�lisak 2-3 cm hossz�ak. Magyar nev�t jellegzetesen cs�ng�, t�m�tt 15-30cm hossz� aranys�rga vir�gf�rtjeir�l kapta. Pillang�s vir�gai 3 cm-esek, s�rga sziromleveleinek t�v�n n�ha barn�s rajzolat van. Term�se hossz�k�s, eleinte sz�r�s, majd lekopaszod� barna h�vely, melyben sz�mos vese alak�, lap�tott, barn�sfekete mag lapul.

Ig�nye. Napos vagy f�l�rny�kos helyet, j� v�zgazd�lkod�s� meszes talajt szeret. K�zepesen sz�razs�gt�r�. Fiatalon t�maszt�kot ig�nyel, metszeni nem kell. Ha olyan kert�nk van melybe besz�khetnek a mezeinyulak, t�rzs�t, k�rg�t v�dj�k dr�th�l�val.

Figyelmeztet�s! Az egyik legm�rgez�bb eur�pai cserje. A n�v�ny minden r�sz�ben, de f�leg a magvakban fellelhet� citizin miatt. A k�zponti idegrendszert b�nit� m�reg, mely s�lyos r�ng�- �s merevg�rcs�ket, s�t l�gz�sb�nul�ssal bek�vetkez� halalt is okozhat.

Sokan helytelen�l az aranyvessz�t nevezik aranyes�nek.